- Kapisztrán Szent János
élete
1386. június 24.-én,
Keresztelo Szent János napján, este öt óra tájt
született az olasz Abruzzo hegység Capestrano
városkájában. - Atyját, a német
származású zsoldos kapitányt, már hatéves korában
elvesztette, amikor is ellenségei a fiatal János szeme
láttára gyújtották fel a házukat. Ekkor halt meg
János négy testvére.
- Tanulmányait részint
otthon, részint a perugia-i egyetemen végezte, ahol az
egyházi és a világi jogból doktorátust szerzett.
Ezután a bírói pályára lépett, s csakhama a
nápolyi legfobb törvényszék elnöke lett. Minthogy
azonban nem látta biztosítva bírói függetlenségét,
otthagyta a bíróságot, s a nápolyi király huszonhat
éves korában Perugia és környéke kormányzójává
nevezte ki. Ez a terület csak nem régen került a
nápolyi királyság alá, s ezért csak igen nagy
bölcsességgel és eréllyel lehetett vele szemben
boldogulni. János két évig minden különösebb baj
nélkül kormányzott, ekkor azonban egy belháború
során fogságba ejtették. Amikor pedig merész
elhatározással menekülni próbált és menekülése
nem sikerült, kegyetlen bosszút álltak rajta. Ez
teljesen megtörte. Itt a börtönben egy látomásban
látta Szent Ferencet, és ez megérlelte benne azt az
elhatározást, hogy ferences szerzetessé lesz.
- Nagy nehezen sikerült
kiváltania magát: elrendezte ügyeit
hozzátartozóival, mennyasszonyával, s aztán
fölvételért a perugiai ferences házfonökhöz
fordult, aki szilárdan elutasította. Ekkor papír
püspöksüveget tett a fejére, fölírta rá élete
buneit, s hátrafelé ülve szamár hátán végigment
azon a városon, amelynek azelott kormányzója volt. Ezt
minden gúnyolódás ellenére megtette. A házfonök
így is alig volt hajlandó felvenni, de hosszas
beszélgetések után 1416. október 4.-én (Szent Ferenc
napján) novíciusként a zárdába lépett. A kor
legjelentosebb ferences hittudósánál, Sienai Szent
Bernardinnál (1380-1444) elvégezte a hittudományi
tanulmányokat, 1420-ban harmincnégyéves korában.
- Ezután rövidesen
megkezdte nagyarányú muködését, amelybol 35 év
Itáliára és Franciaországra, a legjelentosebb öt év
pedig Közép-Európára, elsosorban hazánkra esik.
Prédikált, mint bunbánati szónok hihetetlen tömegek
elott ( Milánóban például egyszer 125 ezer ember
hallgatta), küzdött az eretnekek ellen ( már 1417-ben,
késobb a husziták ellen) meglepo sikerrel, teljes
odaadással odaadással dolgozott rendje megújhodásán,
sokat fáradt a keleti szakadás megszüntetésén, és
többször eljárt különbözo pápai megbízásokban.
- Hatvanötéves volt
már, amikor 1451-ben III. Frigyes kívánságára, mint
pápai követ átkerült az Alpokon túli országokba.
Mint bunbánati szónok bejárta egész
Közép-Európát, hogy aztán magyar földön tegye rá
muködésére a koronát.
- Mikor 1453. május
29.-én a törökök elfoglalták Konstantinápolyt,
megnyílt számukra a hódítás lehetosége nyugat
felé. Ezt akkor csak V. Miklós pápa látta. Utóda,
Callixtus keresztes hadjáratot hirdetett (1455. május
15. ). Német segítség nélkül a hadjárat
sikertelennek látszott, de ok tanácskozáson kívül
semmit nem tettek az ellenállás érdekében, noha
Kapisztrán rengeteget fáradozott. Ezután 1455.
tavaszán Magyarországra érkezett. Hunyadi Jánostól
és Dénes esztergomi érsektol vett tájékoztatás
után gyori és budai országgyulésen mindent
elkövetett, hogy a rendek közt szunjön meg a
pártoskodás, s induljon meg a török elleni hadjárat.
Támogatta ot Juan Carvajal, pápai bíboros-követ aki
Buda fotemplomában föltuzte magára a pápától
küldött és megszentelt keresztet (1456. febr.15.-én).
- Miután az 1456. év
tavaszára tervezett nemzetközi hadjárat nem jött
létra, Hunyadi megkezdte seregének szervezését,
Kapisztrán pedig hozzáfogott a keresztes had
toborzáshoz. Ugyanennek az évnek a nyarán a hoslelku
ferences szerzetes már nagyobb számú csapatokat tudott
szállítani a nándorfehérvári várkapitánynak,
Szilágyi Mihálynak. De Fehérvárott saját szemével
kellett meggyozodnie, hogy dél felol közeledik a
török sereg s a Dunán a vár alatt ott áll a hatalmas
hajóhad. Erre otthagyta a várat, s Pétervárad mellett
találkozott Hunyadival. A kard és a kereszt hose
összefogott s közös erovel három jelentos haditényt
vittek végbe.
- Callixtus pápa
június 29.-én elrendelte, hogy az egész keresztény
világ böjttel és bunbánattal engesztelje az Urat.
Hogy a hívek errol meg ne feledkezzenek, naponta dél
tájban félórás szünetekkel háromszor húzzák meg
az összes harangot a földkerekségen.
Legeloször is jól
kidolgozott haditerv szerint júl. 14.-én a kis magyar
hajóhad Hunyadi és Kapisztrán gyalogos seregének
fedezete alatt megütközött a hatalmas török
hajóhaddal. Kapisztrán a parton magasra emelt
kereszttel buzdított, Hunyadi kardja a hajókon
villogott s Szilágyi hátba kapta a török sereget. A
két tuz közé került török hajóhad tönkrement, s a
Duna felol a magyar sereg szabadon közlekedhetett a
várba, s hozzáfoghatott annak megerosítéséhez a
török gyalog haderovel szemben.- Június 21.-én
(szerdán) este a török nagy támadást intézett a
vár ellen. Heves küzdelem indult meg az ostromlók és
a védok között. Mindenfelol hangzott Jézus és
Mohamed neve.
- A keresztények nem
csak Hunyadi irányítását hallhatták, hanem ott
láthatták a vár egyik tornyában a ferences barátot,
amit magasan tartja a kereszt zászlaját, s imája árad
Jézus serege felé. A magyar sereg gyozött az Úrjézus
nevében .
- Hogy pedig ez a
gyozelem teljes legyen másnap a keresztesek
megtámadták a törököt. S a kis csapat, amelyet
Kapisztrán Jézus nevét viselo bottal vezényelt, s
késobb Hunyadi és Szilágyi vezérelt, megint diadalt
aratott.
- Hogy ez a hármas
gyozelem, amelyhez Kapisztránnak annyi köze volt, mit
jelentett - az egész kereszténység számára, arra
legjellemzobb, hogy hírére európaszerte felhangzott a
hálaadó Te Deum, III. Callixtus pápa arra a napra
(aug. 6.), amelyen a gyozelem híre Rómába érkezett,
külön ünnepet (Urunk színe változása) rendelt el, s
a déli harangszó az egész kereszténységben e diadal
dicsoségét hirdeti.
- A nagy gyozelem után
három hétre (1456. aug. 11.) meghalt Hunyadi, s három
hónapra (okt. 23. este kilenckor) Kapisztrán
vértanúja volt.
- A török hódoltság
zavaros korában eltunt az újlaki (Szerém megye; ma
Illok) kolostorból holtteste, s azóta nyoma veszett. Az
egyház szentjei, a magyar nemzet hosei közé iktatták.
- 1921. óta a budai
várban felállított szobra hirdeti dicsoségét, s o,
mint a nemzeti hadsereg egyik védoszentje, a magyar
vitézek számára ugyanaz, mint aki volt szerinte
Hunyadi: tükör, amelybe a keresztény vitéz belenéz
és megtanulja, milyen a katolikus hosiesség és
áldozatosság.
- Életében és halála
után is csodák százait jegyezték fel.
- Boldoggá 1622.-ben
XV. Gergely avatta, szentté 1690. okt. 16.-án a Szent
Péter-bazilikában VIII. Sándor avatta, I. Lipót
császár kérésére. A katolikus egyház 1969-tol okt. 23.-án ünnepli.
- Linkek
- Cikk
a Kapisztrán Nyúz 1994. ôszi számában
- A Kapisztrán Szent
Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány
- A soproni hires
Kecsketmplomban is prédikált
- Tompán templomot szenteltek
neki