Kapisztrán Szent János élete

1386. június 24.-én, Keresztelo Szent János napján, este öt óra tájt született az olasz Abruzzo hegység Capestrano városkájában.
Atyját, a német származású zsoldos kapitányt, már hatéves korában elvesztette, amikor is ellenségei a fiatal János szeme láttára gyújtották fel a házukat. Ekkor halt meg János négy testvére.
Tanulmányait részint otthon, részint a perugia-i egyetemen végezte, ahol az egyházi és a világi jogból doktorátust szerzett. Ezután a bírói pályára lépett, s csakhama a nápolyi legfobb törvényszék elnöke lett. Minthogy azonban nem látta biztosítva bírói függetlenségét, otthagyta a bíróságot, s a nápolyi király huszonhat éves korában Perugia és környéke kormányzójává nevezte ki. Ez a terület csak nem régen került a nápolyi királyság alá, s ezért csak igen nagy bölcsességgel és eréllyel lehetett vele szemben boldogulni. János két évig minden különösebb baj nélkül kormányzott, ekkor azonban egy belháború során fogságba ejtették. Amikor pedig merész elhatározással menekülni próbált és menekülése nem sikerült, kegyetlen bosszút álltak rajta. Ez teljesen megtörte. Itt a börtönben egy látomásban látta Szent Ferencet, és ez megérlelte benne azt az elhatározást, hogy ferences szerzetessé lesz.
Nagy nehezen sikerült kiváltania magát: elrendezte ügyeit hozzátartozóival, mennyasszonyával, s aztán fölvételért a perugiai ferences házfonökhöz fordult, aki szilárdan elutasította. Ekkor papír püspöksüveget tett a fejére, fölírta rá élete buneit, s hátrafelé ülve szamár hátán végigment azon a városon, amelynek azelott kormányzója volt. Ezt minden gúnyolódás ellenére megtette. A házfonök így is alig volt hajlandó felvenni, de hosszas beszélgetések után 1416. október 4.-én (Szent Ferenc napján) novíciusként a zárdába lépett. A kor legjelentosebb ferences hittudósánál, Sienai Szent Bernardinnál (1380-1444) elvégezte a hittudományi tanulmányokat, 1420-ban harmincnégyéves korában.
Ezután rövidesen megkezdte nagyarányú muködését, amelybol 35 év Itáliára és Franciaországra, a legjelentosebb öt év pedig Közép-Európára, elsosorban hazánkra esik. Prédikált, mint bunbánati szónok hihetetlen tömegek elott ( Milánóban például egyszer 125 ezer ember hallgatta), küzdött az eretnekek ellen ( már 1417-ben, késobb a husziták ellen) meglepo sikerrel, teljes odaadással odaadással dolgozott rendje megújhodásán, sokat fáradt a keleti szakadás megszüntetésén, és többször eljárt különbözo pápai megbízásokban.
Hatvanötéves volt már, amikor 1451-ben III. Frigyes kívánságára, mint pápai követ átkerült az Alpokon túli országokba. Mint bunbánati szónok bejárta egész Közép-Európát, hogy aztán magyar földön tegye rá muködésére a koronát.
Mikor 1453. május 29.-én a törökök elfoglalták Konstantinápolyt, megnyílt számukra a hódítás lehetosége nyugat felé. Ezt akkor csak V. Miklós pápa látta. Utóda, Callixtus keresztes hadjáratot hirdetett (1455. május 15. ). Német segítség nélkül a hadjárat sikertelennek látszott, de ok tanácskozáson kívül semmit nem tettek az ellenállás érdekében, noha Kapisztrán rengeteget fáradozott. Ezután 1455. tavaszán Magyarországra érkezett. Hunyadi Jánostól és Dénes esztergomi érsektol vett tájékoztatás után gyori és budai országgyulésen mindent elkövetett, hogy a rendek közt szunjön meg a pártoskodás, s induljon meg a török elleni hadjárat. Támogatta ot Juan Carvajal, pápai bíboros-követ aki Buda fotemplomában föltuzte magára a pápától küldött és megszentelt keresztet (1456. febr.15.-én).
Miután az 1456. év tavaszára tervezett nemzetközi hadjárat nem jött létra, Hunyadi megkezdte seregének szervezését, Kapisztrán pedig hozzáfogott a keresztes had toborzáshoz. Ugyanennek az évnek a nyarán a hoslelku ferences szerzetes már nagyobb számú csapatokat tudott szállítani a nándorfehérvári várkapitánynak, Szilágyi Mihálynak. De Fehérvárott saját szemével kellett meggyozodnie, hogy dél felol közeledik a török sereg s a Dunán a vár alatt ott áll a hatalmas hajóhad. Erre otthagyta a várat, s Pétervárad mellett találkozott Hunyadival. A kard és a kereszt hose összefogott s közös erovel három jelentos haditényt vittek végbe.
Callixtus pápa június 29.-én elrendelte, hogy az egész keresztény világ böjttel és bunbánattal engesztelje az Urat. Hogy a hívek errol meg ne feledkezzenek, naponta dél tájban félórás szünetekkel háromszor húzzák meg az összes harangot a földkerekségen.
Legeloször is jól kidolgozott haditerv szerint júl. 14.-én a kis magyar hajóhad Hunyadi és Kapisztrán gyalogos seregének fedezete alatt megütközött a hatalmas török hajóhaddal. Kapisztrán a parton magasra emelt kereszttel buzdított, Hunyadi kardja a hajókon villogott s Szilágyi hátba kapta a török sereget. A két tuz közé került török hajóhad tönkrement, s a Duna felol a magyar sereg szabadon közlekedhetett a várba, s hozzáfoghatott annak megerosítéséhez a török gyalog haderovel szemben.
Június 21.-én (szerdán) este a török nagy támadást intézett a vár ellen. Heves küzdelem indult meg az ostromlók és a védok között. Mindenfelol hangzott Jézus és Mohamed neve.
A keresztények nem csak Hunyadi irányítását hallhatták, hanem ott láthatták a vár egyik tornyában a ferences barátot, amit magasan tartja a kereszt zászlaját, s imája árad Jézus serege felé. A magyar sereg gyozött az Úrjézus nevében .
Hogy pedig ez a gyozelem teljes legyen másnap a keresztesek megtámadták a törököt. S a kis csapat, amelyet Kapisztrán Jézus nevét viselo bottal vezényelt, s késobb Hunyadi és Szilágyi vezérelt, megint diadalt aratott.
Hogy ez a hármas gyozelem, amelyhez Kapisztránnak annyi köze volt, mit jelentett - az egész kereszténység számára, arra legjellemzobb, hogy hírére európaszerte felhangzott a hálaadó Te Deum, III. Callixtus pápa arra a napra (aug. 6.), amelyen a gyozelem híre Rómába érkezett, külön ünnepet (Urunk színe változása) rendelt el, s a déli harangszó az egész kereszténységben e diadal dicsoségét hirdeti.
A nagy gyozelem után három hétre (1456. aug. 11.) meghalt Hunyadi, s három hónapra (okt. 23. este kilenckor) Kapisztrán vértanúja volt.
A török hódoltság zavaros korában eltunt az újlaki (Szerém megye; ma Illok) kolostorból holtteste, s azóta nyoma veszett. Az egyház szentjei, a magyar nemzet hosei közé iktatták.
1921. óta a budai várban felállított szobra hirdeti dicsoségét, s o, mint a nemzeti hadsereg egyik védoszentje, a magyar vitézek számára ugyanaz, mint aki volt szerinte Hunyadi: tükör, amelybe a keresztény vitéz belenéz és megtanulja, milyen a katolikus hosiesség és áldozatosság.
Életében és halála után is csodák százait jegyezték fel.
Boldoggá 1622.-ben XV. Gergely avatta, szentté 1690. okt. 16.-án a Szent Péter-bazilikában VIII. Sándor avatta, I. Lipót császár kérésére. A katolikus egyház 1969-tol okt. 23.-án ünnepli.

Linkek
Cikk a Kapisztrán Nyúz 1994. ôszi számában
A Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartomány
A soproni hires Kecsketmplomban is prédikált
Tompán templomot szenteltek neki


Vissza a föoldalra